Az oldalainkba ágyazott Google Adwords kódja marketing célokra, valamint a Google Analytics kódja a látogatottság méréséhez sütiket használ.

Adatkezelési szabályzat Elfogadom!

Zsolnay Örökségkezelő Nkft.

hu

Cégtörténet

Pécs városa Essen és Isztambul mellett 2010-ben viselhette az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A cím elnyerésével járó előnyöket azonban nem csupán egy esztendeig élvezhette a város, hiszen a kétezer megvalósult kulturális esemény és a számos elkészült beruházás mellett kulturális léptékváltásra került sor, amely hosszú távú lehetőségeket biztosít a településnek.

europa_kulturalis_fovarosa_pecs_2010

A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2011-től részben az EKF beruházások révén létrejövő jelentős kulturális intézményi struktúrát – Kodály Központ, Zsolnay Negyed – kezeli, részben a pécsi világörökség helyszíneit, és április közepétől a Művészetek és Irodalom Házát is. A Zsolnay Negyed az egykoron jelentős épületegyüttesben működő, és a XXI. századra nagyrészt kiüresedő Zsolnay-gyárban létre jött új kulturális centrum, amely többek között magában foglalja a Pécsi Galéra 1000 négyzetméteres kiállítótermét, a világhírű Gyugyi-gyűjteményt, a Bóbita Bábszínházat, az új Ifjúsági Központot, a Zsolnay Család- és Gyártörténeti Múzeumot, szeptembertől az egyetem Művészeti Karát, a JESZ színháztermét és számos vendéglátó egységet. A Negyed működésének, menedzselésének célja, hogy Pécs város meghatározó művészeti, kulturális és turisztikai színterévé, s önálló branddé formálódjon.

location

 A Kodály Központ egy nemzetközi összevetésben is jelentős akusztikai tervezéssel készülő, korszerű háttértechnikát alkalmazó, multifunkcionális épület, amely hangversenyteremként és konferenciateremként is működik. A Központ Magyarország második zöldmezős beruházású hangversenyterme, speciális funkciójú és akusztikai tervezéssel épített épülete. „Egy építészeti Stradivari” – miként azt Maxim Vengerov, világhírű hegedűművész jellemezte a Kodály Központ első nyilvános hangversenyén 2010 decemberében. „Ez a ház már most kulturális központ, a szó igazi értelmében” – tette hozzá Krzysztof Penderecki, korunk egyik legjelesebb zeneszerzője idei áprilisi koncertjén.

europa_kulturalis_fovarosa_pecs_2010

A római kori Sopianae − a mai Pécs − IV. századi ókeresztény temetőjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. 2004-ben a „Pécs világöröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése” című pályázat célul tűzte ki a Sétatér egyrészt a már meglévő emlékek bemutatási színvonalának emelését, másrészt bővíteni kívánta a műemléki látnivalók körét. A projektben központi szerepet kapott az ókeresztény temető eddig ismert legnagyobb épületének, a Cella Septichorának (hétkaréjos sírépítmény) feltárása és műemléki bemutatása. A Dóm tér alatti már ismert és bemutatott ókeresztény emlékeket az újonnan feltártakkal egyetlen komplexummá fogták össze, és körüljárhatóvá tették. Az eredmény a Cella Septichora Látogatóközpont lett.

location

 A pécsi Művészetek Házát az 1980-as évek végén az úgynevezett Elefántos Ház tömbjének rekonstrukciója során alakították ki oly módon, hogy a késő barokk Hoitsy-házat, valamint a Piatsek-ház historizáló stílusú épületrészeit egyszerre újították fel. Az épületek földszintjén üzletek kaptak helyet, az emeleten a korábbi lakások belső tereit egy új intézmény, a Művészetek Háza működéséhez alakították ki. Az első emeletre érve jobbra található a Fülep Lajos művészettörténész, művészetfilozófusról elnevezett 150-200 személyes nagyterem, amely irodalmi és színházi estek, kamara- és jazzkoncertek, konferenciák színhelye. A második emeleten található a Breuer Marcell építészről elnevezett 80-100 fős kisterem, amelynek ablakai a főtérre néznek. Ezen a szinten van a Csorba Győző pécsi költő nevét viselő művészeti könyvtár, valamint a Martyn Ferencről elnevezett tetőtéri galéria. Az épület ékességei a Hoitsy-ház emeletén helyreállított késő barokk szobák. A négy festett szoba egykor Hoitsy Mihály alispán rezidenciája volt, ma a koreográfus, balettművész, Eck Imre nevét viseli. A Művészetek és Irodalom Háza 2011. április 16-ig a Baranya Megyei Önkormányzat kezelésében és fenntartásában működött, igen sikeresen, hiszen a város kulturális életében meghatározó szerepet töltött be színvonalas programjaival.

europa_kulturalis_fovarosa_pecs_2010